2012/05/02

Vigyázz, ISO1600-on van a gépem és nem félek használni

Az Amaterur Photographer czikke. Mellette egy másik czikk is található,
együtt talán könnyebb megérteni.
Nos kezdetben volt a hit, hogy minél alacsonyabb ISO-t használunk, annál jobb nekünk. Azután persze kiderült az, hogy ez nem igaz.  Duzzogtam is, hogy szürke szűrőt kell vennem a Nikonra (ISO200 a natív) ha vízesést akarok fotózni.
Nos, a minap szörfölés közben, újfent arcomba fröcskölt a hideg víz.  Az Amateur Photographer (február 4.) számában, egy alacsony fényviszonyok közötti fotózást tárgyaló czikkben, azt firtatták, melyik ISO a legédesebb (ISO sweet spot).  Hogy mivan? Először a Mikulás, aztán az Angyal? És most azt mondják, hogy az ISO1600 a nyerő? Egy teljes hétvégémbe került a czikk megemésztése. Konkrétan az ISO sweet spot kifejezés, amivel először találkoztam és remélem utoljára. A czikkben említett módszert (amivel az  ISO sweet spot megtalálható), a netes fórumok is csak kóstolgatják, érdemes elolvasni és értelmezni.

Szerintem arról szól a dolog, hogy gyenge fényben, amikor döntenünk kell, hogy ISO-t növelünk e vagy utómunkával világosítjuk ki a képet (az alap ISO-ról),  akkor tudván az ISO sweet spotunkat, egyből rányúlhatunk.

A teszt során, adott idő és rekesz mellett, a legnagyobb ISO-val mérve a fényt, sorozatot készítenek. Lépésenként csökkentve az ISO-t - a többi paramétert változatlanul hagyva - egyre jobban alulexponálják a képeket. Ezután minden egyes képet utómunkával a helyes fényességre kompenzálnak. Ha mondjuk ISO6400-ról indulnak, akkor pl. egy ISO100-at már +6 fényértékre kell emelni, hogy ugyanolyan fényes legyen mint az első, amit ISO6400-al készítettek. Ahogyan csökken az ISO, az egyre nagyobb kompenzáció miatt, növekedni kezd a zaj. Na, ebben a sorozatban azt az ISO értéket vadásszák, ahonnan ugrásszerűen romlani kezd a képminőség. És pont ott van az ISO sweet spot. Ha például ISO1600-ig alig romlik a kép, de ISO400-tól lefele rohamosan zajosodik, színtelenedik, laposodik stb., akkor gyenge fényviszonyok között érdemesebb ISO800-at alkalmazni semmint ISO200-ról utómunkával felhozni a fényerősséget.
A képet 50%-al csökkentettem a méret miatt, de így is jól látszik, hogy ISO1600 és ISO400 között érdemes keresni.
Nos, én nem tudom eldönteni. Talán az ISO1600
Mindennek nem látom az értelmét, egyetlen esetet kivéve. Ha egy sötét sikátorban megtámadnak, nincs állványunk és a reciprok szabály szerinti leghosszabb idő sem kezd elég lenni arra, hogy elfussunk, na akkor, esetleg ... De akkor is a masszív  állvány a legjobb védelem :)

 Valakinek más meglátása?

3 megjegyzés:

  1. Gondolom az első képen vannak sorban az utólag rendes fényességre visszahozott képek. Ezt én is tapasztaltam már utómunkázás során. Azt a következtetést vonom le a cikkből és az eddigi tapasztalataimból, hogy a számunkra fontos részeken mindenképp legyen helyesen exponálva a fotó mert utólagos világosítással zajos lesz. És erre egy példa is: ha téli fotózásnál a hó ugyebár kiég, de nekünk a madarunk fontos a képen akkor ne zavarjon annyira ha a hó kiég hanem inkább arra törekedjünk, hogy a madár ne legyen alulexponálva. Ez a tapasztalatom az elmúlt télről.:-)
    A második fotón nem tudom mi van, nekem úgy tünik, hogy különböző érzékenység mellett helyesen exponált részletek összehasonlítása lehet. De akkor miért tetted be, hisz az utólag helyesre világosításról szól a cikk...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A második kép ugyanaz mint az előbbi, csak ott 1/3 ISO értékekre bontottam a kritikus 1600-400 zónát, a pontosabb megfigyelhetőségért.

      Törlés
  2. Én maradok az iso 100-nál ha vízesést akarok lőni.Az állvány nagyon hasznos dolog, sok mindente használható pl agyon lehet ütni vele azt, aki a vízesést 1600- as iso- val fényképezi.:)

    VálaszTörlés